Mindig kerültem az újságírókat és a riportereket. Úgy értem, hogy ha rajtam akarták gyakorolni a mesterségüket. (Persze, ilyen értelemben az orvosokat is.) Élőszóban sohasem tudtam magam olyan szabatosan kifejezni, ahogy szerettem volna – és akkor nagyon enyhén fejeztem ki magam. Az soha fel sem merült bennem, hogy én készítsek valakivel riportot. Azután egy kicsit mégis úgy alakult. Ennek eredménye látható, hallható a következőkben.
Beszélgetések anyukámmal>>
Beszélgetések anyukámmal>>